A szovjet politika egykoron számíthatott a kapitalizmusban csalódott, nem kommunista nyugati értelmiségiekre, akik hinni akartak egy igazságosabb társadalomban. Putyin is talált külföldön híveket, akik diktatórikus hatalomgyakorlására tekintenek példaként.
Az orosz ellenzéki vezető három hétig ismeretlen helyen volt, majd kiderült, hogy Oroszország legeldugottabb börtönkolóniájába, a Polar Wolf elnevezésű sarkvidéki intézménybe került.
Téves az az állítás, hogy hatástalan Ukrajna nemzetközi támogatása, mondja a német külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent vendégkommentárjában.
Putyinnak amúgy sincs miért aggódnia, a felmérések szerint 80 százalék őt támogatja.
Egy évvel ezelőtt a világ komoly reményekkel várta az orosz megszállók elleni tavaszi ukrán ellenoffenzívát, ám a végül nyárra halasztott támadással nem sikerült elérni a kitűzött célokat, például az Oroszországot és a Krímet összekötő orosz közlekedési folyosó átvágását. A 2024-es év még nagyobb megpróbáltatásokat rejthet Ukrajna számára.
Miért maradt el az ukrán áttörés? Meddig állhat ki a Nyugat Benjamin Netanjahu Izraelje mellett? Valóban meggyengült-e a Nyugat? Mire készül Kína 2024-ben? Mi az, ami biztosan bekövetkezik, ha Trump visszatér? Mindezekre válaszoltunk globális geopolitikai évzáró podcastunkban.
Az amerikai adminisztráció orosz importot korlátozó új rendeletéről a Financial Times ír. Egy, a Foreign Policyben publikáló brit elemző a jobboldali populizmus nyugati térhódítását vizionálja. Vlagyimir Putyin külpolitikáját elemzi a Neue Zürcher Zeitung és a Der Standard, utóbbi szerint az orosz elnök egyik fő reménye Donald Trump 2024-es győzelme és annak következményei. A Trump–Biden-verseny várható kimenetelét latolgatja a New York Times, különös tekintettel a volt elnök elleni jogi eljárásra.
Hatalmas vagyonon osztozhatnak Silvio Berlusconi örökösei, a jelek szerint teljes egyetértésben. Az üzleti érdekeltségek egyelőre a család kezében maradnak, a különleges ingatlanokra azonban már keresik a vevőket.
Az izraeli miniszterelnök három, egyelőre teljesíthetetlennek tűnő feltételt szabott ahhoz, hogy véget vessenek a háborúnak a Gázai övezetben. Nemzetközi sajtószemlénkben előkerülnek a világ vezető lapjainak, szerkesztőinek értékelései 2023-mal, valamint reményei és félelmei is 2024-el kapcsolatban.
A Nyugat bénázása Kína szemében is a gyengeség jele lehet.
100 hibát találtak a jelentkezési lapján.
Az elfoglalt területekhez ragaszkodik.
Jens Stoltenberg biztos abban, hogy Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz.
A brit lap szerzője végigveszi azokat a következményeket, melyek arra az eshetőségre vonatkoznak, ha a Nyugat átengedné Putyinnak Ukrajnát.
Bár tíz évvel a Majdan jelképezte forradalom és az orosz agresszió első hulláma után Ukrajna még nem érett az EU-tagságra, de elindult az euroatlanti integráció irányába, míg Oroszország egyre mélyebbre süllyed az önkényuralom mocsarába.
Háború, fegyveres konfliktus, katonai hadművelet – bár Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogyan nevezzük az Ukrajnában zajló eseményeket, nemzetközi jogi értelemben teljesen mindegy, melyik kifejezést használjuk. A háborút ugyanis 75 éve nem a neve, még csak nem is a hadüzenet alapján definiálják, kizárólag a tényekre alapozzák annak megítélését.
Magyarország nevében, saját politikai érdeke szerint megakasztotta Orbán Viktor az Európai Uniót, és nincs jele, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztásig változtatna a totális blokád taktikáján.
Úgy tűnik, az OMV és a Wintershell oroszországi olaj- és gázmezőkben meglévő érdekeltségeire pályázik Oroszország. Vlagyimir Putyin elnök szerdán olyan rendeleteket írt alá, amivel gyakorlatilag elkobozhatják a külföldiek tulajdonrészét.
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a legutóbbi EU-csúcs, és Orbán Viktor már-már közmondásos kávészünete. Több lap is azt elemzi, mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel, mármint a magyar miniszterelnök és az Unió összefeszülésével. Az MCC bécsi egyetemi tulajdonszerzésével összefüggő újabb hírt közöl a Die Presse. Az Independent az izraeli helyzetet, a Politico Donald Trump autoriter vezetőkhöz fűződő vonzalmát tárgyalja. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Az Orbán-Erdogan-találkozó több nemzetközi lapban téma, ahogy továbbra is fókuszban van a magyar miniszterelnök és az EU csörtéje is. A budapesti tőzsde teljesítményét elemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Süddeutsche Zeitung a szerb önkormányzati választásokról ír. A Timesban William Hague, volt brit konzervatív vezető, a Project Syndicate-ben Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter ír az ukrajnai háborúról. A Washington Post és a Financial Times az izraeli helyzetet értékeli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
